„Bartók még nálunk is jobb zenész”
– interjú Török Ádámmal, a Mini legendás fuvolistájával, énekesével, dalszerzőjével.
Az alábbi interjú Budapest I. kerületének kerületi lapjában, a Várnegyed újságban jelent meg 2017 márciusában.
Él Budapesten egy generáció, amelynek kerületünk Duna-parti művelődési házáról automatikusan az itt rendezett teltházas, fergeteges hangulatú jazz- és rockkoncertek jutnak eszébe. Ezeknek a buliknak – és magának a Bem Rockpartnak – legendás alakja Török Ádám énekes, dalszerző és fuvolista, aki a kezdetektől állandó fellépője a Budavári Művelődési Háznak. A kerületünkhöz ezer szállal kötődő, hatvankilencedik évében is fiatalokat megszégyenítő aktivitással dolgozó zenésszel idéztük meg a múltat és kérdeztük terveiről.
» Ádám, lassan ötven éve koncertezel a Bem Rockparton. Mikor is indult pontosan a művelődési ház és a te közös életed?
szeptemberében kezdődött, akkor hívta meg Margó néni, az akkori igazgató a Minit zenélni a művelődési házba. Azóta megszakítás nélkül zenélek itt, de nem csak a Minivel, hanem más zenekaraimmal is. A R.A.B.B. a kilencvenes években például közel hét évig lépett fel a házban. A mai napig rendszeresen van klubunk Blues Café néven a Bem rakparton, legközelebb április 8-án lépünk föl régi tagokkal, és a ‘70-es évek klasszikus Mini dalai lesznek műsoron.
» Ízig-vérig első kerületi vagy, a Várnegyedben vagy otthon…
Minden ide köt: itt jártam iskolába a Toldy, majd a Petőfi gimnáziumban, hatvan évig laktam a Szabó Ilonka utca 12. szám alatt. De zenész pályafutásomnak is kerületi helyszínek a fő állomásai: a művelődési ház mellett – ahol ha jól számolom közel ezer bulit tartottam eddig – ott az Ifipark (Az Ifipark 1961 és 1984 között a mostani Várkert Bazár területén működött – a szerk.) és a Tabán is. Ez a három hely kultikus helyszíne a magyar beat-, és rock-korszaknak, én mindháromban letettem a névjegyem.
» Ezek szerint a művelődési ház majdnem a második otthonod.
A Bem rakpart a szívem csücske. Ez a hely a korszak zenei irányzatainak a szülőhelye, kár ezen vitatkozni. Zenélt itt egy csomó banda a Liversingtől kezdve a Kék Csillagig, Tolcsvayék, a Mini, Kex, Syrius. Mi is itt, a ruhatárban próbáltunk a kezdetekkor – emlékszem, marha hideg volt 1971. telén –, itt írtuk a nagy nótáinkat, mint a Vissza a városba vagy a Kereszteslovag. Gondolj bele, nincs nem hogy Magyarországon, de a világon másik olyan hely, ahol közel fél évszázada van klubja egy progresszív zenekarnak. Él Angliában egy zenész barátom, őt most megkértem, nézzen utána, bekerülhet-e ez a Guinness-rekordok könyvébe, mert mondom, ilyen biztosan nincs még egy.
» Minden idők leghosszabb ideig folyamatosan működő progresszív rock-klubja. Nem hangzik rosszul!
Óriási idők voltak, évi 30-40 bulim volt akkoriban csak itt. Ilyen már nem lesz újra. Hogy ennyien járjanak ilyen stílusú koncertre, ma már elképzelhetetlen. Az Ifiparkban 2-3 ezer ember is volt egy este, ma egy évben jönnek el ennyien. De ezen kár keseregni, ez van mindenütt. Zenélek Amerikában is, ott sincs másként.
» A Bem rakparttól nem csak földrajzilag, de történetileg is csak egy ugrás a Tabán és az ott megrendezett szabadtéri koncertek. Ezek ötlete is hozzád köthető, ha jól tudom.
Így igaz, a ’69-es első szabadtéri fesztivált Margó nénivel, a művelődési ház akkori igazgatójával közösen szerveztük. Akkor még más helyszínen, a Gellérthegyi víztározónál a Sakk-Matt lépett fel Radics Bélával, a következő évben pedig a Mini és a Kex zenélt., Akkor Baksa-Soós (A Kex frontembere – a szerk.) csinált egy kis hülyeséget: a tornacipőjét bedobta a tömegbe, így ‘71-ben nem kaptunk engedélyt a koncertre (nevet). ‘72-ben pedig elhívtam az LGT-seket. 1974-től költöztünk át a fesztivállal a Tabánba.
» Min dolgozol mostanában?
Az új projektem a Minivel “Bartók on Rock” néven fut, tavaly januárban kezdtük. Ez egy Bartók műsor, ami túlzás nélkül világszínvonalú. Az alapjait már ‘71-ben megírtuk, de akkor a zeneszerző családja letiltotta. Kézdy Lucát, a hegedűs lányt már régóta figyeltem, nagyszerű zenész. Papp Gyula is jó, és én is jó vagyok. Bartók meg még nálunk is jobb. (nevet) Május elsején ennek egy rövidített verzióját szeretném bemutatni idén a Tabánban. Csak jó idő legyen, a hegedűk és a fuvola nem szeretik a hideget.
Zékány János
Fotó: saját fotóalbumból. Bal oldalt Török Ádám, jobb oldalt Rita a Bem6 teraszán, 2018. augusztusában.
Az interjú eredeti környezetében.