Nyitott házak a Duna-parton
– INTERJÚ A Budapest100 projektkoordinátoraival: Libárdi Juliannával és Németh Nórával
Az interjú Budapest I. kerületének kerületi lapjában, a “Várnegyed” újságban jelent meg 2017. áprilisában.
A Budapest100 egy városi civil ünnep, mely 2011-ben indult, és azóta minden év tavaszán megrendezésre kerül. Az idei rendezvény témája nem más, mint a rakpart, a Duna-parti nyitott házak a Rákóczi híd és az Árpád híd között majdnem 10 folyamkilométer távú szakaszon várják majd az érdeklődőket. A hat érintett kerület – közte a várkerület – megannyi folyóparti lakóháza és intézménye, így a Budavári Művelődési Ház is örömmel csatlakozott az április 22-23-án megvalósuló eseményhez. Interjúnkban a program projektkoordinátoraival, Libárdi Juliannával és Németh Nórával beszélgettünk a közelgő hétvége kapcsán.
» Mik azok a legfontosabb információk dióhéjban, amiket elöljáróban megosztanátok a kerület lakóival, illetve a művelődési ház vendégeivel a Budapest100-ról?
Juli: A rendezvény 6 éve indult az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére, hogy a száz éves házak tartsanak egy szülinapi fesztivált. Mostanra kialakult egy tisztán megfogalmazott cél, az, hogy legyen egy olyan hétvége, amikor jobban megismerhetjük, megszerethetjük a minket körülvevő várost annak épületeivel és lakóival együtt, illetve hogy az előkészületek és a kitűzött hétvégén zajló programok közelebb hozzák egymáshoz a városlakókat, a szomszédokat és a különböző generációkat.
» Hét évvel ezelőtt, a kezdetekkor a 100 éves épületek voltak a középpontban, tavaly a Nagykörút volt a téma, idén pedig a rakpartot választottátok a rendezvény helyszínéül. Miért pont a rakpartra esett a választásotok, mi az, ami miatt így döntöttetek?
Juli: 2015-ig a 100 éves házak adták a rendezvény témáját, ekkor volt egy jubileumi, 5. évünk, amikor újra megszólítottuk azokat a házakat, melyek az előző években már csatlakoztak, illetve azokat is, akik valamiért régebben kimaradtak. Tavaly volt először tematikus évünk, amikor nem a házak életkora adta az alapkoncepciót, hanem azok elhelyezkedése. Ahogy már említetted, tavaly a Nagykörút volt a téma, idén pedig a rakpart. A döntés tudatos volt, de befolyásolt bennünket egy számunkra nagyon kedves,
személyes tényező is. Minden évben a szervezés befejezésekor tartunk egy záró találkozót, amelyre az egyik önkéntesünk fotóalbummal érkezett, ebben részletfotókkal épületekről. Nekünk szervezőknek az volt a feladatunk, hogy találjuk ki a képsorozat alapján – ablakkeretekből, kilincsekből, falfelületekből –, hogy vajon melyik szakaszra gondolt. Megfejtettük a feladványt, illetve ekkor már a kutatásvezetők is feldobták a rakpartot mint témakört, így a kettő együtt terelt bennünket a végleges döntés irányába. A rakpart jól bejárható és látványos része a fővárosnak, illetve fontos, hogy építészetileg is gazdag területről beszélünk. Itt sokféle korból találni épületeket, a 18. századtól egészen a 21. századig.
» Duna-parti épületek, lakóházak és intézmények sokasága csatlakozott az idei kezdeményezéshez. Kaphatnánk Tőletek egy kis ízelítőt, mégis kik voltak még nyitottak az esemény hallatán?
Juli: Idén a lakóházak mellett nagyon sok a kulturális és oktatási intézmény, templomok, múzeumok is csatlakoztak, igen színes a paletta.
Nóri: Hogy kiemeljünk néhányat, velünk ünnepel majd az I. kerületből a Budavári Művelődési Ház mellett többek közt a Várkert Bazár, a Szilágyi Dezső téri református templom,
illetve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum is.
» Mit gondoltok, mit adhat egy kulturális intézménynek, a Budavári Művelődési Háznak egy ilyen rendezvény?
Nóri: Az előző rendszerben a művelődési házaknak jól működő hálózatuk volt, ahol lehetett találkozni, közösen programokon részt venni. Ez tulajdonképpen ma is így van, de lassan eltűnik a régi közönség, és nem alakult ki új. A Budapest100-ra való közös készülődés közben derült ki, hogy magatok is gondolkodtok arról, hogyan lehetne még több embert megszólítani, újradefiniálni a szerepeteket, és mi ebben az együtt gondolkodásban nagyon szívesen vagyunk partnerek. Ezeknek az intézményeknek az egyik fő célja továbbra is a közösségépítés, ami a mi szellemiségünkhöz és felfogásunkhoz igen jól illeszkedik. Egy kulturális központ jó találkozási pont, színtér tud lenni ahhoz, hogy összefogja az embereket, a helyieket, a kerületi lakosságot. A művelődési ház és a rendezvényünk céljai tehát majdhogynem azonosak, építhetnek egymásra. Nekünk nem feltétlenül csak az a célunk, hogy programot vigyünk egy-egy helyszínre, hanem az, hogy akiket megszólítunk, azok maguk érezzék azt, hogy erre szükségük van. Szeretnénk, ha belső igényük alakulna ki a csatlakozásra, illetve azt, hogy maguk szervezzenek a Budapest100 nyújtotta keretek között olyan programokat, amelyek illenek a profiljukba.
» Ezen túl, kicsit tágabb értelemben mit nyújt a program a rakparton élőknek, az érintett kerületek lakóinak? Hogyan, milyen módon tudják kivenni a részüket az itt élők a Budapest 100-ból?
Juli: Az érintett kerületeknek pozitívum lehet például az a temérdek kutatómunka, amit a csapatunk végez ebben az időszakban. Ezek az anyagok elérhetők lesznek a honlapunkon is, ezzel plusz tudást biztosítva az itt lakóknak. Az érintett, rakparti házak minden egyes postaládájába már hetekkel, hónapokkal az indulás előtt megérkezik a meghívó az első lakótalálkozóra, ahol ismertetjük a programot, elmondjuk, mit jelent a csatlakozás. Itt már kialakulnak személyes kapcsolatok, amire a további munka épülhet. A Budapest100 és a lakók tényleges együttműködése február közepén indul, innentől jó hangulatú készülődés, csapatmunka veszi kezdetét. Reméljük, hogy az idei összefogásnak is meglesz az eredménye, várunk minden érdeklődőt a Duna-parti helyszínekre, illetve a sétahajónkra is. A hajókiránduláson való részvételhez a honlapunkon lehet adományozni, amellyel a Budapest100-at támogathatja mindenki, akinek szimpatikus a munkánk. Továbbá bízunk benne, hogy a Budavári Művelődési Ház is fesztiválhangulatba kerül ezen a két napon, illetve sokakat megszólítanak majd a Bem6-ban szervezett programok is.
Zékány L. Rita
A képen a Budapest100 szervezői láthatók. A fotót Mohai Balázs/Budapest100 készítette.
A cikk eredeti környezetében, a Várnegyed újságban.